NÉMETH KÁLMÁN SZOBRÁSZMŰVÉSZ ÉLETRAJZA

 (Podolin, 1903 – Budapest, 1979)

Németh Kálmán a szepességi Podolinban született. Kisgyermekként nagyapja   asztalos műhelyében ismerkedett a fával és az azt megmunkáló eszközökkel. A szepességi templomok; Lőcsei Pál mester szárnyasoltárai az első művészi élményei, melyek végig kísérik egész életében.

1917-1921. Az Állami Faipari Szakiskola növendéke Iglón, kedves tanára Czablik Pável.

A Trianoni döntés űzte őket családjával a szűkebb hazába,1922-ben vásárolták meg Fót kisalagi részén azt a kúriát, ahol élete végéig élt és alkotott.

1923-tól a Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában díszítőszobrászatot tanult, ahol Mátray Lajos növendéke.

1926-30. A Képzőművészeti Főiskola szobrász szak, mesterei: Bory Jenő és Sidló Ferenc.

1939-ben besorozták katonának.

1943-ban Fertőszentmiklóson felállították a „Lengyel emlékművét” (Madonnát) munkásságáról hírt adott a Lengyel Rádió.

1944-1946. A katonai szolgálatot követően hadifogságba került, a háború és a hadifogság borzalmai mély nyomot hagytak a lelkében.

1947-ben betegen tért haza: otthona megsemmisült, bútorait, műveit elhurcolták a háborús megszállás alatt. Mindent elölről kellet kezdenie.

1947-1949. Súlyos-hosszas betegség után az Újpesti, majd a Rákospalotai Faipari Szakközépiskolában vállalt tanári állást. Gyönyörű faragott tanmenetei ma is láthatók a műtermében.

Mint sokan mások ő is részt vett a háború okozta romeltakarításban és megsérült műtárgyak helyreállításában. 1948-ban Pigler Andor megbízta a középkori és barokk faszobrok restaurálásával.

Nyugdíjazásáig, 1965-ig volt a Szépművészeti Múzeum szobrász restaurátora.

Tizennyolc éven keresztül mentette a súlyos károkat szenvedett szobrokat határokon belül és kívül: a Csíkmenasági oltárt, a Nagyszalóki oltárt, a Podolini Szt. Katalint, a Toporczi Madonnát. Megmentette az enyészettől a Garamszentbenedeki Úrkoporsót, a Zalaszentgróti „Napba öltözött asszonyt”, a Nyírbátori minorita templom Krucsay-oltárát.

Még néhány helységnév, a teljesség igénye nélkül, melyek templomaiban Németh Kálmán restaurálási munkálatokat végzett: Hatvan, Andocs, Sződ, Vác, Mogyoród, Kecskemét, Tihany, Szeged, Szolnok, Sümeg, Ráckeve. Közel tíz éven keresztül restaurálta a fóti Ybl Miklós tervezte Római katolikus plébánia templomot is.

A klasszikusokkal való foglalkozás, hatással volt művészi fejlődésére. Gótikus faszobrászatunk spirituális világa, tömör, expresszív formanyelve hatott Németh Kálmán művészetére. A gótikus és barokk egyházművészet témaválasztásában is ihlették. Veronika kendője, Mózes, Júdás csókja, Utolsó vacsora, Mária a kisdeddel, Mementó, Szt. András, Szt. Péter, Szt. Pál.

1979- ben a Szépművészeti Múzeum megvásárolta három alkotását.

                N. K. néhány egyházművészeti alkotása:

„Lengyel emlékmű” (Madonna) 1943. Fertőszentmiklós Róm. Kat. Plébániatemplom

A négy evangélista 1954. Dunakeszi, Szent Imre Plébániatemplom

Szt. Antal 1961. Balatonalmádi, Róm Kat. Plébániatemplom

Szt. Lucentius szarkofág 1960 körül Fót, Róm. Kat. Plébániatemplom

                 N. K. néhány köztéri munkája:

Petőfi portré (dombormű) Dunakeszi

Vörösmarty büszt Fót 1967.

Fáy András emléktábla Fót 1968.

Berda József emléktábla Fót 1968.

Rákóczi portré Fót

Petőfi portré Penc

             N. K. csoportos kiállításai közül néhány:

Nemzeti Szalon („Férfifej”) 1929.

Nemzeti Szalon („Parasztasszonyfej) 1949.

I.Járási Pedagógus Kiállítás, Vác 1968.

Kopernikusz Emlékkiállítás, Bp. Lengyel Kultúra Háza 1973.

             N. K. egyéni kiállításai közül néhány:

Bp., A „Műbarát”46. Kiállítása, 1943. Litkey Györggyel közösen

Bp., Modern Képtár 1949. Mágori Vargha Bélával közösen

Bp., Iparművészeti Múzeum 1965.

Tokaj, Helytörténeti Múzeum 1974.