NÉMETH KÁLMÁN SZOBRÁSZMŰVÉSZ ÉLETRAJZA
(Podolin, 1903. – Budapest, 1979.)
Németh Kálmán a szepességi Podolinban született. Kisgyermekként nagyapja asztalos műhelyében ismerkedett a fával és az azt megmunkáló eszközökkel. A szepességi templomok; Lőcsei Pál mester szárnyasoltárai az első művészi élményei, melyek végig kísérik egész életében.
1917-1921. Az Állami Faipari Szakiskola növendéke Iglón, kedves tanára Czablik Pável.
A Trianoni döntés űzte őket családjával a szűkebb hazába,1922-ben vásárolták meg Fót kisalagi részén azt a kúriát, ahol élete végéig élt és alkotott.
1923-tól a Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában díszítőszobrászatot tanult, ahol Mátray Lajos növendéke.
1926-30. A Képzőművészeti Főiskola szobrász szak, mesterei: Bory Jenő és Sidló Ferenc.
1939-ben besorozták katonának.
1943-ban Fertőszentmiklóson felállították a „Lengyel emlékművét” (Madonnát) munkásságáról hírt adott a Lengyel Rádió.
1944-1946. A katonai szolgálatot követően hadifogságba került, a háború és a hadifogság borzalmai mély nyomot hagytak a lelkében.
1947-ben betegen tért haza: otthona megsemmisült, bútorait, műveit elhurcolták a háborús megszállás alatt. Mindent elölről kellet kezdenie.
1947-1949. Súlyos-hosszas betegség után az Újpesti, majd a Rákospalotai Faipari Szakközépiskolában vállalt tanári állást. Gyönyörű faragott tanmenetei ma is láthatók a műtermében.
Mint sokan mások ő is részt vett a háború okozta romeltakarításban és megsérült műtárgyak helyreállításában. 1948-ban Pigler Andor megbízta a középkori és barokk faszobrok restaurálásával.
Nyugdíjazásáig, 1965-ig volt a Szépművészeti Múzeum szobrász restaurátora.
Tizennyolc éven keresztül mentette a súlyos károkat szenvedett szobrokat határokon belül és kívül: a Csíkmenasági oltárt, a Nagyszalóki oltárt, a Podolini Szt. Katalint, a Toporczi Madonnát. Megmentette az enyészettől a Garamszentbenedeki Úrkoporsót, a Zalaszentgróti „Napba öltözött asszonyt”, a Nyírbátori minorita templom Krucsay-oltárát.
Még néhány helységnév, a teljesség igénye nélkül, melyek templomaiban Németh Kálmán restaurálási munkálatokat végzett: Hatvan, Andocs, Sződ, Vác, Mogyoród, Kecskemét, Tihany, Szeged, Szolnok, Sümeg, Ráckeve. Közel tíz éven keresztül restaurálta a fóti Ybl Miklós tervezte Római katolikus plébánia templomot is.
A klasszikusokkal való foglalkozás, hatással volt művészi fejlődésére. Gótikus faszobrászatunk spirituális világa, tömör, expresszív formanyelve hatott Németh Kálmán művészetére. A gótikus és barokk egyházművészet témaválasztásában is ihlették. Veronika kendője, Mózes, Júdás csókja, Utolsó vacsora, Mária a kisdeddel, Mementó, Szt. András, Szt. Péter, Szt. Pál.
1979- ben a Szépművészeti Múzeum megvásárolta három alkotását.
N. K. néhány egyházművészeti alkotása:
„Lengyel emlékmű” (Madonna) 1943. Fertőszentmiklós Róm. Kat. Plébániatemplom
A négy evangélista 1954. Dunakeszi, Szent Imre Plébániatemplom
Szt. Antal 1961. Balatonalmádi, Róm Kat. Plébániatemplom
Szt. Lucentius szarkofág 1960 körül Fót, Róm. Kat. Plébániatemplom
N. K. néhány köztéri munkája:
Petőfi portré (dombormű) Dunakeszi
Vörösmarty büszt Fót 1967.
Fáy András emléktábla Fót 1968.
Berda József emléktábla Fót 1968.
Rákóczi portré Fót
Petőfi portré Penc
N. K. csoportos kiállításai közül néhány:
Nemzeti Szalon („Férfifej”) 1929.
Nemzeti Szalon („Parasztasszonyfej) 1949.
I.Járási Pedagógus Kiállítás, Vác 1968.
Kopernikusz Emlékkiállítás, Bp. Lengyel Kultúra Háza 1973.
N. K. egyéni kiállításai közül néhány:
Bp., A „Műbarát”46. Kiállítása, 1943. Litkey Györggyel közösen
Bp., Modern Képtár 1949. Mágori Vargha Bélával közösen
Bp., Iparművészeti Múzeum 1965.
Tokaj, Helytörténeti Múzeum 1974.
Németh Kálmán szobrászművész életműve, hagyatéka tudományos szempontból ma még teljesen feldolgozatlan. Néhány kiállításmegnyitó szövegen, rövid kortársi szakmai elemzésen, korabeli újságcikkeken kívül még nem készült az egész életművet átfogó tudományos kutatás vagy tanulmány. Pedig ez a gazdag, sokrétű életmű méltó lenne a feldolgozásra.