Balogh Dávid: Németh Kálmán restaurált rajzairól
2021-ben nagy örömünkre a Nemzeti Kulturális Alap által meghirdetett, Múzeumi Kollégiumok pályázatának köszönhetően sikerült 20 db Németh Kálmán korai rajzot restauráltatnunk, melyet Mózer Erzsébet grafikai restaurátor, a Szépművészeti Múzeum munkatársa végzett. Egy virtuális kiállítás keretein belül szeretnénk bemutatni az eredményt. Reményeink szerint a jövőben folytatódni fog pályázati forrásokból még több rajz restaurálása is. A két ütemben elkészült rajzokat majd egy időszaki kiállításon szeretnénk bemutatni a jövőben.
A kezdetek – korai rajzok (1920-1931):
Németh Kálmán az iglói Állami Faipari Szakiskolában tanult, kimondottan rossz tanuló volt, azonban rajztudása mentette meg a bukástól. Az 1921-es félévi bizonyítványa szerint érdemjegyeinek átlaga jó volt: szabadkézi rajzból jeles, mintázásból dicséretes osztályzatot kapott. Ezután rajztudását tovább fejlesztette az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola díszítőszobrászat szakán 1922 és 1923 között. Mátrai Lajos szobrász növendékeként természet utáni rajz című tantárgyat is tanult. 1922-ből Németh Kálmán korai rajzaiból is találunk néhányat virtuális kiállításunkon: pl.: egy megkapó vegyes technikával készült virágmotívumokat ábrázoló tanulmánya, melyet I. éves szobrászként betegsége alatt készített (olvasható az alkotáson). A természeti formák megragadása mellett csendéleteket is rajzolt. Különösen érdekes a térben ábrázolt antik görög vázaformák, középen egy hydria két szélén pedig ível fülű khantaros vázák láthatók. Szintén a főiskolai, egyetemi stúdiumok része a térben ábrázolt mintázó állványról készült rajz is, melyet Németh Kálmán még itt az Iparművészeti Iskolában készített 1922-ben. Szintén a korai rajzoknál láthatunk egy angolkürtöt és néhány vázát, edényt szénnel megrajzolva. A szénnel nagyon szép érzékeny, kontrasztos, mély hatású képeket lehet alkotni. A grafikai eszközök közül a pasztellel együtt a legfestőibb.
A Képzőművészeti Főiskolán töltött évei alatt (1927-1931 között) Németh Kálmán élő modellek, főként női aktok rajzolását is elsajátította. Ezek az aktok főként vörös krétával és szénnel készültek, festői hatást keltenek, Michelangelo aktjaira emlékeztetnek. Érdekességképpen megjegyzem, hogy Michelangelo reneszánsz/manierista aktjainak többsége vörös-fekete krétával készült. A vörös krétát más néven rőtlinek is nevezzük, vas-oxid tartalmú finom agyagföld.
Készített izomtanulmányokra emlékeztető úgynevezett frontális nézetű écorché („izomember”) tusrajzokat is. Virtuális kiállításunkon egy férfi és egy női écorché-t mutatunk be. Ezek a rajzok az emberi test anatómiai pontosságának a megragadására törekedtek. Ezek a tanulmányrajzok feladatok voltak a képzőművészeti főiskolán. Legismertebbek Leonardo da Vinci échorché rajzai. Németh Kálmán bonctant (anatómia) – vagyis az emberi test aránytana – és alakrajz tantárgyakat tanult az évek során. Ezen órák keretein belül készíthette női aktrajzait. Az évek során alakrajz tanárai: Bory Jenő, Sidló Ferenc, Kisfaludy Strobl Zsigmond, Szentgyörgyi István voltak, bonctant pedig Pécsi-Pilch Dezső tanított.
Az egyetemi évek alatt tovább formálódott Németh Kálmán egyéni stílusa mind rajzművészetének, mind szobrászatának tekintetében. Egyedi felfogású rajzai akárcsak szobrászati alkotásai is szűkszavúak, tömörek, lényegre törőek, sallangmentesek. Minden vonalnak megvan a maga szerepe, miértje. Általában egyenes, határozott vonalakból építi fel alakjait. Kivételt képeznek női aktjai, Mária gyermekkel kompozíciói, amiket lágyabb íveltebb vonalakkal jeleníti meg. Gyakori rajzai között a néhány gyorsvonással elkészített úgynevezett kroki-k (hevenyészett vázlatok, rajzok) is. Technikái közül a ceruzarajz a legelterjedtebb, de megtalálhatjuk a már említett tus-, szén, krétarajzokat is.
Én a favágó című önarcképét szintén egyenes, határozott vonalakkal jeleníti meg, mégis tökéletesen visszaadja az ábrázolt személy karakterét. A szemeit lesütő, fejszét a vállán vivő szerény, alázatos egyszerű ember alakja bontakozik ki előttünk, akinek hajában egy madár fészkel. Németh Kálmán önmagát egyszerűen csak favágónak nevezte.
Köszönjük a Nemzeti Kulturális Alap támogatását!
