Németh Kálmán szobrászművész (1903 –1979) a szepességi Podolinban született. Kisgyermekként nagyapja asztalos műhelyében ismerkedett a fával és az azt megmunkáló eszközökkel. A szepességi templomok; Lőcsei Pál mester szárnyasoltárai az első művészi élményei, melyek végig kísérik egész életében.
1913-1917. Az Evangélikus Főgimnázium növendéke Iglón.
1917-1921. Az Áll. Faipari Szakiskola növendéke Iglón, kedves tanára Czablik Pável.
A Trianoni döntés űzte őket családjával a szűkebb hazába.
1922-ben vásárolták meg Fót kisalagi részén azt a kúriát, ahol élete végéig élt és alkotott.
1923-tól a Magyar Iparművészeti Iskolában díszítőszobrászatot tanult, ahol Mátray Lajos növendéke
1926-30. A Képzőművészeti Főiskola szobrász szak, mesterei: Bory Jenő és Sidló Ferenc.
1939-ben besorozták katonának.
1944-1946. A katonai szolgálatot követően hadifogságba került. A háború és a hadifogság borzalmai mély nyomot hagytak a lelkében.
1947-ben betegen tért haza: otthona megsemmisült, bútorait, műveit elhurcolták a háborús megszállás alatt. Mindent elölről kellet kezdenie.
1947-1949. Súlyos-hosszas betegség után az újpesti és a rákospalotai
Faipari Szakközépiskola tanára.
Mint sokan mások ő is részt vett a háború okozta romeltakarításban és megsérült
műtárgyak helyreállításában.
1948-ban Kinevezik a Szépművészeti Múzeum faszobrász restaurátorának.
1962-1965. Működik az általa alapított „Faszobrász és Restaurátor Iskola” a Szépművészeti Múzeumban.
Tizennyolc éven keresztül mentette a súlyos károkat szenvedett szobrokat határokon belül és kívül: a Csíkmenasági oltárt, a Nagyszalóki oltárt, a Podolini Szt. Katalint, a Toporczi Madonnát. Megmentette az enyészettől a Garamszentbenedeki Úrkoporsót, a Zalaszentgróti „Napba öltözött asszonyt”, a Nyírbátori minorita templom Krucsay-oltárát.
Még néhány helységnév, a teljesség igénye nélkül, melyek templomaiban Németh Kálmán restaurálási munkálatokat végzett: Hatvan, Andocs, Sződ, Vác, Mogyoród, Kecskemét, Tihany, Szeged, Szolnok, Sümeg, Ráckeve. Közel tíz éven keresztül restaurálta a fóti Ybl Miklós tervezte Római katolikus plébánia templom műtárgyait.
A klasszikusokkal való foglalkozás, hatással volt művészi fejlődésére. Gótikus
faszobrászatunk spirituális világa, tömör, expresszív formanyelve hatott Németh Kálmán művészetére. A gótikus és barokk egyházművészet témaválasztásaiban is ihlették: Veronika kendője, Mózes, Júdás csókja, Utolsó vacsora, Mária a kisdeddel, Mementó, Szt. András, Szt. Péter, Szt. Pál. stb.
1979- ben a Szépművészeti Múzeum megvásárolta három alkotását.
N. K. néhány egyházművészeti alkotása:
- „Lengyel emlékmű” (Madonna) 1943. Fertőszentmiklós Róm. Kat. Plébániatemplom
- A négy evangélista 1954. Dunakeszi, Szent Imre Plébániatemplom
- Szt. Antal 1961. Balatonalmádi, Róm Kat. Plébániatemplom
- Szt. Lucentius szarkofág 1960 körül Fót, Róm. Kat. Plébániatemplom
- Betlehemi oltár 1948. Szatymaz
N. K. csoportos kiállításai közül néhány:
- Nemzeti Szalon („Férfifej”) 1929.
- Egyházművészeti Kiállítás, Róma, 1948.
- Egyházművészeti Kiállítás, Bp., 1948.
- Nemzeti Szalon („Parasztasszonyfej) 1949.
- I.Járási Pedagógus Kiállítás, Vác 1968.
- Kopernikusz Emlékkiállítás, Bp. Lengyel Kultúra Háza 1973.
N. K. néhány köztéri munkája:
- Vörösmarty Mihály mellszobor Fót, 1967.
- John Paget emléktábla Anglia, 1968.
- Fáy András emléktábla Fót, 1968.
- Berda József emléktábla Fót, 1968.
- Rákóczi portré Fót
- Thury György dombormű Nagykanizsa, 1971.
- Petőfi Sándor dombormű Dunakeszi, 1972.
- Petőfi Sándor dombormű Penc, 1973.
N. K. egyéni kiállításai közül néhány:
- Bp., A „Műbarát”46. Kiállítása, 1943. Litkey Györggyel közösen
- Bp., Modern Képtár 1949. Mágori Vargha Bélával közösen
- Bp., Iparművészeti Múzeum 1965.
- Nagykanizsa, Thury György Múzeum 1966.
- Fóti műtermében közös kiállítása Kónya Lajossal
- Tokaj, Helytörténeti Múzeum 1974