Balogh Dávid írása
Németh Kálmán egy olyan korszakban élt, amikor a politikai viszonyok miatt korlátozott keretek között lehetett utazni külföldre. 1964 augusztusában – nyugdíjazása előtti utolsó évében – a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának és a Szépművészeti Múzeum Igazgatóságának jóvoltából 14 napos szakmai úton vehetett részt a Német Demokratikus Köztársaságban (ma: Németország). A szobrászművész kiküldetésének útitervét Németh Kálmán szakterületéhez igazodva már 1964. február 25-én összeállították. A gazdag program 4 nagyobb várost foglalt magába: Drezdát, Naumburgot, Güstrowot és Berlint.
1964. augusztus 4-én Németh Kálmán vonattal tette meg a Budapest-Berlin távolságot, erről menetjegyfüzete is tanúskodik. Augusztus 5-én érkezett a város keleti részébe. Másnap találkozott a Múzeumok Főigazgatóságának tagjaival, s ezután következett az előre megtervezett program teljesítése.
A nevezetességek leírásával, fényképeinek segítségével járjuk be Németh Kálmán egykori útvonalát!
1964. augusztus 7.:
Drezda, az Elba parti város, bőven tartogat felfedezésre váró látnivalókat: Elba-terasz, Gottfried Semper által tervezett Operaház, Freuenkirche. Sajnálatos módon 1945 február 13. és 15. között angol-amerikai bombázások során a város szinte megsemmisült, műemlék épületei porig égtek. 1946-tól kezdve a várost folyamatosan felújították. Egyik kiemelkedő látványossága a Matthäus Daniel Pöppelmann által tervezett Zwinger fantasztikus barokk épületegyüttese és a benne helyet kapó Régi Képtár is, mely egyedülálló művészettörténeti alkotásokat őriz. Leghíresebb közülük Raffaello Santi Sixtusi Madonnája (1512-13). Természetesen Németh Kálmán is megtekintette a Régi Képtárat, illetve az Albertinumot is, mely az Új Képtárat és a Szoborgyűjteményt foglalja magában. Itt tárgyalt a múzeumok igazgatóságával.
1964. augusztus 8.:
Drezdából vonattal érkezett Németh Kálmán a porcelángyártás fellegvárába, Meissen városába. A hangulatos utcácskákkal tarkított óvárosban meglátogatta az Albrechtsburg vár épületegyüttesében található dómot a középkori szobrok tanulmányozása céljából. Feltehetően megtekintette a Porcelánmanufaktúrát is.
1964. augusztus 9.:
Ezen a napon a Drezda közelében található Pillnitz-kastély épületegyüttesét látogatta meg a szobrászművész. Ez a bájos nyári rezidencia az Elba folyó partján található, Erős Ágost építtette 1720-23 között Matthäus Daniel Pöppelmann tervei szerint. Ezt követően kétszer átépítették: 1791-ben későbarokk, míg 1818-ban klasszicista stílusban. Hatalmas parkjában angol és kínai stílusban tervezett pálmaházak és pavilonok bújnak meg. Az emlékházban egy 12 darabból álló kisméretű képeslap sorozat arról tanúskodik, hogy Németh Kálmánt megigézte ez a csodálatos épület és festői környezete.
1964. augusztus 10-11.:
Naumburg, esetleg Weimar, Jena, vagy más türingiai város megtekintése következett. Annyi biztosan tudható, hogy Németh Kálmán a Naumburgban található lenyűgöző középkori Szent Péter és Pál gótikus katedrálist meglátogatta, szobrait tanulmányozta.
1964.augusztus 12-én ismét visszatért Drezdába.
1964. augusztus 13-14-15.:
Berlinben tartózkodott. Itt megtekintette a méltán nevezetes Pergamon Múzeumot, mely nevét fő látványosságáról, a Pergamoni Zeusz-oltárról kapta. Európa legismertebb antik gyűjteménye előázsiai és az iszlám művészetek alkotásainak is otthont ad.
A Berlinben töltött három nap alatt felvette a kapcsolatot az NDK Művelődésügyi Minisztériumának művészeti főosztályával, illetve meglátogatta Dr. Gerhard Ising professzort is. Szakmai találkozóit tolmácsok kísérték.
1964. augusztus 16.:
Güstrow városában a dómot és a Barlach Múzeumot tekintette meg (mely 1953 óta várja a látogatókat), hiszen Németh Kálmán egyik kedvelt művésze volt Ernst Barlach (1870-1938) német szobrász, grafikus, író, festő. A két szobrász témaválasztása és alkotásainak hangulata sok esetben egyezik (háborúellenesség, vallásos tematika). A gótikus művészetben gyökerező egyedi stílusuk expresszív, kifejező ereje tömör lényegre törő mondanivalóval párosult. Nagy Tibor, az Élet és Tudomány szerkesztője Németh Kálmánt „a magyar Barlach”-ként aposztrofálta.
1964. augusztus 17-18-án ismét Berlinben tartózkodott a művész, végül 19-én indult haza vonattal Budapestre.
Németh Kálmán – amint megérkezett szakmai útjáról – néhány nappal később egy jelentésében beszámolt annak eredményességéről. A jelentésből megtudhatjuk, hogy az előzetesen írásba foglalt program maradéktalanul megvalósult, sikeres volt. A drezdai Régi Képtár és az Albertinum igazgatósága szívélyesen fogadta a magyar szobrászművészt. Az előkerülő szakmai problémákat, tapasztalatokat „kölcsönös bizalommal kicserélték”. A II. világháború pusztításainak nyomai, a megsemmisült pótolhatatlan értékek és romok látványa elszomorította a művészt. Magyarországon a Szépművészeti Múzeumban és országszerte ő maga is a középkori, barokk faszobrokon, oltárokon keletkezett károk helyreállítását végezte.
Németh Kálmán az NDK-ban töltött két hét során a középkori német és az egyetemes művészet kiemelkedő emlékei mellett – egyik kedvelt szobrászának – Ernst Barlach alkotásait is tanulmányozhatta, mindamellett szakmai kapcsolatait is építhette egy olyan korszakban, amikor az utazás szigorúan ellenőrzött keretek között volt csak lehetséges.
Képek: pixabay.com